Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


gróf Batthyány Gyula: Keleti jelenet

2009.12.21

gróf Batthyány Gyula: Keleti jelenet

papír vászonra kasírozva, olaj, 60x87,5 cm,

Jelzés nélkül

 

Aubrey Beardsley zseniális grafikáinak hatása a századfordulótól kezdve egész Európára kiterjesztette körét. Innen is eredeztethetőek Léon Bakst keresett választékosságú, szecesszionista jelmezei és díszletei, melyeket a Gyagilev-féle orosz balett előadásaihoz készített. A Párizsban sűrűn szereplő együttes darabjai közül Batthyány is látott néhányat az 1910-es évek elején, Anna Pavlova és Szergej Nizsinszkij főszereplésével, valamint többek között Debussy, Ravel és Eric Satie zenéinek aláfestésével. Batthyány Párizsban olyan pezsgő és rafinált választékosságú szellemi közegben találja magát, amely Magyarországon elképzelhetetlen volt. „– Akkor jött Párisba a világhírű orosz balett. Léon Bakst, a balett rajzolója. Új világok nyíltak előttem. Nagyon büszke vagyok, hogy baráti köréhez tartozhattam. Az orosz balett lemérhetetlenül nagy művészete megrendítő hatással volt rám. Hazajöttem és tizennégyben az Ernstben megrendeztem első kiállításomat.”– nyilatkozza a festő (Lóránth 1944.23.) Batthyány másik ihlető forrását Gustave Moreau keleties pompájú festészetében találhatjuk meg, szimbolista művészetének középpontjában az „örök nőiséget” megtestesítő, egzotikus környezetben megjelenített nőalakjaival.

Ernst Múzeumbeli tárlata sikert hoz számára, képei túlnyomó többségét főúri, az Andrássy-, Hadik-, és Zichy-családok vásárolják meg. Még ez év áprilisában újabb kollekcióját mutatja be a Céhbeliek első kiállításán. Ennek katalógusában ars poeticáját is megfogalmazza: „A szép megrögzítése, az aesthetikus gyönyör megvalósítása a művész céljai. Ezeknek elérésében pedig ha fárad és szenved is, látszatja ne legyen. A kínlódás, a vergődés nyomai a művészi munkán elveszik annak hímporát. Az igazi remekmű mindig könnyed. Könnyű szerrel, de biztos készséggel megjeleníteni a lét napos szépségeit: ez művészeti ideálom. A bánat, a nyomoruság, minden, ami leverő és rosszul eső, nem valók megörökítésre. Legyen a képzőművész az emberiség kiválasztottja, ki csak a szépet, szineset, gazdagot, illatosat látja. Abba mélyedjen el; abba merüljön bele. Lelke legyen annyira telítve szépséggel, színnel, gazdagsággal és illattal, hogy ha az élet szükségei utol is érik, erőt rajta ne vehessenek. A művészet legyen diadala az örömöknek; legyen orgiája minden gyönyörnek.”  Élet- és művészfilozófiája rímel a múlt század végi nagy hatású író és életművész, Oscar Wilde – aki mellesleg Beardsleyt tartotta kora egyik legnagyobb zsenijének – gondolataira.

Keleti jelenetén a rendelkezésre álló teret teljesen betölti buja tenyészetű világának figuráival. Festményének minden részlete, legyen az emberi alak, szilárd architektúra, gyertyatartó, váza, bronzoroszlán vagy a megfeszített Krisztus képe, egyenrangú ornamentális dísszé olvad a képsíkot teljes terjedelmében kitöltve szétáramló formák gazdag halmozásában. A határozott körvonalak gyűrűjébe fogott figurákat és tárgyakat a bizánci mozaikok fényben remegő, csillámló áradatát idéző, aranyragyogású fény öleli körül. A festmény középterében megjelenő szárnyas oroszlán a négy evangélista közül Márknak, Velence védőszentjének a szimboluma. Batthyány komornyikjának, Szabó Lászlónak visszaemlékezése szerint „a festő…egy-egy művén…a fizikális, a tárgyi hűséget is nagyon fontosnak tartotta” , így feltételezhető, hogy a bizáncias jellegű alkotásán látható templombelső a velencei San Marco templommal azonosítható. Ezt valószínűsíti a szárnyas oroszlán kiemelt jelentőségű szerepeltetése is. Az esetleges topografikus hűség természetesen csak átvitt értelemben, régi metszetek vagy egyéb ábrázolások felhasználását jelenti vizionikus, álomszerű világának hátteréül.

„Egy csodavilágba, mesekertbe vezet ez az út; kelet színes városai, elmúlt korok emberei rajzanak röpke vonalakkal, gyengéd színekkel vászonra, papírra rögzített munkáin.

Batthyány művészete álomlátás, beletemetkezés egy szivárványos ragyogású mesevilágba.” (Bálint 1914.291.)

 

Irodalom:

Bálint Aladár: Batthyány Gyula gróf képei. Nyugat, 1914. I.kötet. 291.

Török Gyula: Batthyány Gyula gróf képei. Nyugat, 1914. I.kötet. 292-293.

Husvét, a Céhbeliek első könyve. 1914.

Lóránth László: Paletta. Jelen Könyvkiadó, Bp. é.n. (1944.) 22-25.