Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bernáth Aurél

2009.12.20

„Az embereket általában öt esetben érdekli komolyan a festett kép: 1. ha szabadban készül, 2. ha öröklik, 3. ha egy kiállításon felháborodásból beszakítják, 4. ha ellopják, 5. ha pornografikus.” A nagyközönség képzőművészeti érdeklődését karikírozó s így jócskán túlzó, ám mégsem csekély igazságtartalommal bíró gondolatot Bernáth Aurél örökítette meg Utak Pannóniából című önéletrajzi kötetében.[1] Az ismeretlen tréfamester öt pontjába foglaltak alapján Bernáth művészete alig tarthatna számot a nyilvánosság figyelmére, mivel: 1. bár kisebb akvarelleket egész életében szívesen alkotott a szabadban, csupán nagybányai szabadiskolás pályakezdőként festett néhány olajképet jó impresszionista hagyomány szerint, 2. a Bernáth-képek öröklése a magánöröm kategóriájába tartozik, 3. tudomásom szerint Bernáth-művet sem kiállításon, sem egyéb helyen szándékolt inzultus eddig még nem ért, 4. a második világháború idején néhány műve eltűnt a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumból, valamint a Magyar Kereskedelmi Bank őrzésére bízott válogatott kollekcióját a szovjet megszállók tekintették tévedésből hadizsákmánynak, és végül 5. a mesternek egyetlen pornografikus műve sem ismert.

Mindezek ellenére, Bernáth Aurél a 20. századi magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alkotója és művészetpedagógiai tevékenysége nyomán, kora egyik legnagyobb hatású mestereként ismert. Művészete az 1930-as években teljesedett ki, mellyel a kortárs európai festészet élvonalába emelkedett. E fejlődés fontos állomása volt az 1931-es berlini kiállítása, amiről a korszak egyik legbefolyásosabb műkritikusa, a német Julius Meier-Graefe a következőket írta: „– A magyar festészetből eddig leginkább Munkácsy nagyszerű fekete vázlatait, valamint Leibl barátját, Szinyeit ismertük, aki az impresszionizmus egy röpke visszfényét vitte el hazájába; a fiatalabbak közül főként még Rippl-Rónait. Most azonban ezt a Bernáth Aurélt a jövőben szintén a nagy magyar reprezentáns művészek közé kell számítanunk. Vajjon akad-e Pesten még több vele egyívású festő is? Magyarország ezzel az egy festőjével éppúgy, mint Norvégia egykor Munchhal, azoknak a modern művésznépeknek a sorába nyomul előre, amelyekre ezután nagyon fel kell figyelnünk.” Hatalmas, de egyben megérdemelt dicséret volt ez a modern művészeti irányok egyik legnépszerűbb korabeli propagátorának részéről, melyet 1935-ben bekövetkezett haláláig még több alkalommal is megerősített. Meier-Graefe véleményének ékes bizonyítékai azok a képek, melyeket Bernáth Berlinben ekkor bemutatott, köztük olyan remekműveket, mint A halász (X. oldal), a Halászkikötő sirályokkal (X. oldal) az Önarckép sárga kabátban (X. oldal), valamint a Hegedűművésznő (X. oldal). Már ennyi is elég lenne, hogy Bernáthot a legjelentősebb magyar festőművészek között jegyezzék, de az életmű ezen kívül is több kiemelkedő periódussal és szépszámú remekművel büszkélkedhet. Bár Bernáth alkotásairól – festészeti és irodalmi munkásságáról – már életében számos tanulmány és néhány kisebb monográfia is született, teljes életművének feltárása, valamint annak a teljesség igényével történő feldolgozása csupán a közelmúltban kezdődött. Sajnálatos módon a teljes életművet felölelő kiállításra legutóbb 1985-ben, tehát már közel negyedszázaddal ezelőtt került sor a budapesti Ernst Múzeumban. Örvendetes viszont, hogy 2008-ban jelentős műveit bemutató emlékszobát avattak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban. S bár Bernáth a modern magyar képzőművészet tagadhatatlan kiválóságaként, korának nagy tisztelettel övezett mestere volt és művészeti öröksége, melyről egykori tanítványainak garmadája, szinte kivétel nélkül a legnagyobb megbecsülés hangján nyilatkozik, ma a tisztázatlan félmúlt terhes hozadékaként, kisszerű politikai hatalmi csatározások martalékává vált. Öregkori főművei: a Szentivánéji álom és Az ember tragédiája, a lebontásra ítélt Erkel Színház társalgóját ékesítő monumentális falképei e sorok megjelenésekor, talán már végleg a megsemmisítés sorsára jutottak. E méltatlanság elleni figyelemfelhívásként is, következzen a mester életének és művészetének rövid története.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.