Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bornemisza Géza (Nábrád, 1884–Vác, 1966): Manézs, 1926

2009.12.21

Bornemisza Géza (Nábrád, 1884–Vác, 1966): Manézs, 1926

vászon, olaj, 69x83 cm,

Jelezve és datálva lent jobbra: Bornemisza Géza 1926

 

 

    Bornemisza azon festők egyike volt, akik jelentős szerepet játszottak a század eleji magyar festészet megújításában. A modern francia törekvésekkel Henri Matisse iskolájában, Párizsban ismerkedik meg az 1900-as évek első évtizedében. Festészettel először Nagybányán kezd komolyabban foglalkozni 1902-től. A következő években nyarait Nagybányán, teleit viszont Párizsban, Firenzében és Münchenben tölti. Amikor Czóbel Béla 1906 nyarán Nagybányán bemutatja élénk színfoltokkal festett és vastag körvonalakkal határolt figurális párizsi képeit, Bornemisza számára ez már nem hat a legfrissebb újdonság erejével. Neoimpresszionista képeket már korábban is látnia kellett Párizsban, a Salon des Indépendants tárlatain. Budapesten először 1907-ben állít ki a Könyves Kálmán Szalonban. 1910-ben Iványi-Grünwald Bélához csatlakozva végleg elhagyja Nagybányát, hogy az újonnan alakult kecskeméti művésztelepen dolgozzon tovább.1912-ben azonban művészi indulásának emlékeként és egykori művészkollégái iránti szolidaritásból részt vesz a nagybányai Jubiláris Képkiállításon. A két világháború között rendszeres kiállító a Belvedere, a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain.

   Cirkuszi jelenetet bemutató festményén jelentős francia hagyományokhoz nyúlt vissza már témaválasztását illetően is. A komédiások és állatszelídítők világának egy kiragadott pillanatfelvételét a nagyvonalú formálás, az egyszerűsítésre törekvés matisse-i példáján iskolázottság teljes fegyvertárával felvértezve tárja a néző elé. Könnyedséget sugalló stílusa

leginkább az akvarell technika alkalmazásával teljesedett ki, melynek hatása olajképein is tettenérhető. A vízfestékkel való bánás könnyedségével „dobja fel” a vászonra is tiszta színeit és sommás nagyvonalúsággal alakított formáit. Szereplőit hangsúlyos kontúrozással látja el, míg a környezetet és a hátteret gyors, ugyanakkor pontos és kifejező ecsetvonásokkal jeleníti meg. Természetelvű szemléletű nagybányai és franciás tanultságának szintéziseként kialakított művészetének alapelvét betartva itt sem lépi át a valóság látványának leegyszerűsítésekor az ábrázoló és az absztrakt művészet közötti határt. Felül- és alulnézetet nagyszerűen egyesítő művén betartja a látszati perspektíva szabályait. Aprólékos részletezéstől mentes kompozícióján valamennyi kiemelésre érdemesített szereplője megőrzi anatómiailag hiteles karakterét. Dekorativitásra törekvésében is fontos marad számára az életszerűség hangsúlyozása, a pillanatnyi élmény nyújtotta benyomás átadásának szándéka. Matisse tanítása nyilvánul meg a képépítő elemek egységének összhangját tiszta színekkel és egyszerű formákkal megteremtő komponálási módszerében. Egyértelműen francia hatást mutat könnyeden elegáns vonalvezetése, a színeknek dús és merész kezelése, valamint a festmény összhatásában megnyilvánuló fegyelmezett mértéktartás erénye.

   Bornemisza Géza Manézs című festményének közeli analógiáját,(Kastélyudvar, 1926) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Bár életrajzi adataiban konkrét nyoma nincs, de 1927 tavaszán kiállított számos képének címe hosszabb párizsi tartózkodásra utal. Valószínűleg a telet szokásához híven Párizsban töltötte, majd hazatértével, – esetlegesen kint készült – Manézs c. munkája hamarosan vevőre találva már nem volt kiállítható itthon.1928 decemberében, Tamás Galéria-beli kiállításán ismét számos párizsi témájú művét mutatja be a hazai közönségnek.

  

 

 

 

Kiállítva:

Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház 20. Festményárverése 1996.május 3. 227.kat.sz.

Kassák Múzeum 1998. Cirkusz a magyar képzőművészetben.

 

Irodalom:

Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, 1954.

Genthon István: Bornemisza Géza. Művészet, I.évf. 2.szám.1960.szept. 29-31.o.

Mikes István J.: Bornemisza Géza művészete. Művészet, VII.évf.12.szám.1966.dec.18-20.o.

Dévényi Iván: Bornemisza Géza emlékezete. Nagyvilág, 1974/2. 313-314.