Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Czóbel Béla: Fekvő női akt, 1929

2009.12.21

Czóbel Béla: Fekvő női akt, 1929

vászon, olaj, 89 x 116,5 cm

J. j. l.: Czobel

 

1925-től kezdődő, tízéves, második párizsi periódusa Czóbel művészetében a festői kiteljesedés időszaka. Formái szétfeszítik a hollandiai évek alatt alkalmazott élesen metszett geometrikus kontúrvonalait, a rajzos kifejezés helyett a színekkel való formálásmód veszi át a vezető szerepet. A kép szerkezetét és terét sugárzó színfoltok határozzák meg, amelyek az önálló fényforrás energiájával telítik a látványt. Korábbi elvont, a dolgokat síkegységekké stilizáló gyakorlatát felváltja a tárgy lélegző, materiális valóságának közvetítése. “Színre és csakis színre szomjazó festő ösztönei végképp nekiszabadultak – írja 1930 körül született képeiről Kállai Ernő – Bizonnyal mámoros festői szabadság és teljesülés az, amit Czóbel efajta képeinek láttára érezhetünk… Az összeomlott és szétolvadt építményes szerkezet helyén beérte a tántongó űrrel és ezt a szakadékot csordultig megtöltötte színnel.” Hasonlóan tömör színfelületek anyagi bősége jellemzi Fekvő női akt című alkotását. A díványon elnyúló figura fényteli sárgája izgató vörösek gyűrűjéből lobban fel, az anatómiai és térbeli hitelesség alárendelődik a komplementer színek pasztózus, puhán összemosódó együttesén áttetsző érzéki látvány feletti csodálat hevületének. Dekoratív hajlama, expresszív formakezelése rokonítja ugyan látásmódját a német expresszionisták (Die Brücke) vagy méginkább a párizsi iskola és Matisse festészetével, de képei mentesek az előbbiek groteszk torzításaitól és az utóbbi súlytalan formajátékától, hiszen ábrázolásai mindenkor magukban rejtik a klasszikus szépségeszmény anyagi valóságból táplálkozó magvát. Ebben az időszakban szemléletmódja minden ironikus felhangtól mentesen oldódik bele a látható világ csodálatába. Masszív színfoltokból, sűrű színegységekből épített organikus képszerkezetei az anyagi világ tisztán festői eszközökkel életre hívott tükrözői.

Témavilága mindvégig a közvetlen környezet látványából táplálkozik, mondhatni a klasszikus hagyományokra épít, ilymódon csendéletei, arcképei és tájképei mellett nagy szerepet kap művészetében az aktábrázolás is. A Fekvő női akt elhelyezése ugyancsak magában hordozza a klasszikus előképek, az itáliai reneszánsz, Goya vagy a francia impresszionisták vásznainak emlékét. A szépség és fiatalság öntudatából fakadó fesztelensége természetes szabadságérzetet és pózmentes közvetlenséget sugall. “Az Ifjuság festője messze túl van azon az alternatíván, amely a metafizikum és a testiség szépsége között való kínzó vergődésre kényszeríti a gyöngéket és meghasonlottakat. Az erótikus vonzódás mélyén, a szemek és a száj nedves sötétjében, a keblek gyönyörű völgyében Léthe hívogat akár a sír melynek kapui földi életünk végső titkaiba nyílnak a buja éjszakában… Nem hab, hanem rögszülte szépség, az erőnek és egészségnek primitív, ősi bája ömlik el rajta” – elemzi Kállai Ernő az 1934-ben megjelent Czóbel-monográfiájában reprodukált Fekvő női aktot és annak közeli párhuzamát a Múzsát (1930, Czóbel Múzeum, Szentendre).  Az akt hátterében feltűnő festmény nem csupán a műtermi helyszín megjelölése, de a lány szabad kitárulkozásának magyarázata is, hiszen a fiatal modell alakja a vásznon maga is festménnyé lényegül át.

A kompozíció feltehetően azonos Czóbel 1929 elején a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításán és 1930-as, párizsi Galerie Bing-beli tárlatán bemutatott fekvő női aktképeinek egyikével. Műve szerepelt a festő halála előtt egy évvel, 1975-ben Genfben, majd 1988-ban Párizsban Oscar Ghez, svájci műgyűjtő Czóbel-kollekciójának bemutatóján.

 

 

 

 

kiállítva:

A KépzőművészekUj Társasága, KUT kiállításának képes katalógusa. Budapest, Nemzeti Szalon, 1929 január. Kat. sz.: 23.: Fekvő nő.

Exposition Czobel. Párizs, Galerie Bing. 1930. április 1-15. Kat. sz. 4.: Nu sur le Divan.

Retrospective Bela Czobel. Oscar Ghez gyűjteménye. Genf, Musée de Petit Palais. 1975. október-november.

Béla Czobel. Oscar Ghez gyűjteménye. Párizs, Musée de Petit Palais. 1988. (Reprodukálva)

 

proveniencia:

Oscar Ghez gyűjteménye, Genf

 

irodalom:

Kállai Ernő: Czóbel Béla. Ars Hungarica 7. Budapest, 1934. Repr.: 15. kép

Kállai Ernő: Czóbel Béla művészete. Magyar Művészet, 1937. 265-272.

Genthon István: Czóbel Béla. Budapest, 1961.

Philipp Clarisse: Czóbel. Budapest, 1970.

Frank János – Kratochwill Mimi: Czóbel. Budapest, 1983.