Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Diener-Dénes Rudolf: Rózsaszín kötényes lány, 1940 körül

2009.12.21

Diener-Dénes Rudolf: Rózsaszín kötényes lány, 1940 körül

olaj, vászon, 60 x 50 cm

jelzés jobbra lent: Diener Dénes

 

 

„Alakos képeit a rajongásig fokozott szeretet lírai légkörével telíti, ami különösen megnyilatkozik a Tea c. festményén, mely ezt a különben mindennapi tárgyat megnevezhetetlen csodálatos költőiességbe tudja burkolni.” – írta Radocsay Dénes művészettörténész Diener-Dénes 1937-es gyűjteményes kiállításának kritikájában. Bár Radocsay elsősorban a középkori magyarországi faszobrászat kutatójaként szerzett elévülhetetlen érdemeket, kiállítás ismertetőjéből a kortárs művészet iránti érzékenységére és odaadására is fény derül. Az általa említett Tea című háromalakos kompozíció egyik nőalakja, rendkívüli módon emlékeztet az itt bemutatott Rózsaszín kötényes lányra. Az 1937-ben reprodukált Tea így nagy segítséget jelent e most felbukkant remekműnek az életműben történő elhelyezésére. Közel egyidejű születésükre utal a nőalakok típusának és megfestésük módjának hasonlósága. A Rózsaszín kötényes lány oldott festőiségének legközelebbi magyar párhuzamaként Czóbel Béla egykorú portréi, külföldi analógiaként pedig Pierre Bonnard hasonló érzékenységű, poétikus hangulatú, a látás gyönyörére apelláló festészete kínálkozik. Lehel Ferenc festőművész és műkritikus Diener-Dénest a korszak öt legkiemelkedőbb magyar koloristája közé sorolta 1934-ben, teljes joggal. A művész 1924 és 1931 között Párizsban dolgozott. Személyesen és nem reprodukciók vagy egyéb közvetítő úton került szoros kapcsolatba az École de Paris művészeivel és műveivel, s így szinte megszületésük pillanatában értesült a legújabb eredményeikről. Diener-Dénes festészetének valóban legnagyobb érdeme és erőssége az egymásba olvadó finom színárnyalatok boszorkányos ügyességű kezelése. Az École de Paris fénykorával egyidejű, annak legjava teljesítményével egyenrangú festői életműve, a 20. századi magyar festészet történetének még alapos feltárásra és tudományos feldolgozásra váró fejezete. Mint a kortársak közül például Bernáth Aurélnak imádott leányát Marilit ábrázoló portréi, úgy Diener-Dénes családtagjait megörökítő képmásai is munkásságának legjavát mutatják. Szeretettől sugárzó leggyönyörűbb portréit feleségéről valamint két gyermekéről, Péterről és Zsófiról festette. Az itt bemutatott Rózsaszín kötényes lány talán szintén Zsófi nevű lányát ábrázolja, de ennek végleges megerősítése még további kutatást igényel.

 

Rum Attila

 

Irodalom:

* Radocsy Dénes: Diener-Dénes Rudolf képei a Frankel Szalonban. Művészet, 1937, 2/5, 15.

* Lehel Ferenc: Diener-Dénes Rudolf. Nemzeti Művészet, 4. szám, 1934 október, 64.